Furcsa, f�nyes alakok. Mind �t n�zik. K�r�lveszik. Az arcukat nem l�tja. J�zmin illat�t �rzi…

Miu riad fel �lm�b�l. Szemeit egy pillanat alatt nyitja ki, �s fel�l az �gyban…�gy? M�gis kinek az �gy�ban fekszik? �s hogy ker�l ide? Az utols�, amire eml�kszik az, hogy k�z�lte a fekete haj� f�rfival, hogy gy�z�tt. Azt�n minden els�t�t�lt. Ahogy most is. Nem l�tott semmit, csak a takar�t �s a matracot �rezte maga alatt. Pislogott egyet, de nem t�rt�nt semmi. Azt�n csettintett. Megint semmi.

- Sz�val itt nincs elektromoss�g.

Kitapogatta az �gy sz�l�t, �s lem�szott r�la. Talp�n �rezte a padl� hideg�t, de azon k�v�l semmit. A leveg� nem volt �porodott. S�t! Ink�bb friss…

- Umi? Itt vagy?

Nem kapott v�laszt. El�rehajolt, kez�t kiny�jtotta, �s tapogat�zni kezdett. Nem kellett sok�ig t�tlenkednie, mert a t�rd�t egy m�sik �gy sz�le �t�tte meg. B�tortalanul meg�rintette a takar�t. Azt�n egy m�sik k�z �rt hozz�. Egy meleg, k�nny� kis k�z.

- Umi? – kitapogatta a fej�t. �s t�nyleg � volt az.

- Hol van az az �tkozott vil�g�t�s? – addig idegeskedett, am�g esz�be nem jutott valami. Hiszen kell itt lennie egy �jjeliszekr�nynek. Azon pedig egy l�mp�nak, vagy valaminek.

Oldalra fordult, majd azonnal keze �gy�be akadt egy hossz� valami. Egy gyertya. Mellette pedig egy gyuf�sdoboz. Kivett egy sz�lat, majd meggy�jtotta. Azt�n a gyertya kan�ca meggyulladt, s kis l�ngocska jelent meg rajta. Megfogta a gyertyatart�t, majd az �gyra ir�ny�totta, ahol h�ga fek�dt. Vagyis ink�bb aludt. J� m�lyen.

- Milyen jellemz�. – cs�v�lta a fej�t. Megfordult, �s ell�pett az �gyt�l. Egyetlen f�nyforr�s�t a plafon fel� ford�totta. Annak k�zep�n egy l�mpa l�gott. Csettintett egyet. Az nem gyulladt ki.

- Valaki kikapcsolta az �ramot. – elindult tov�bb. Azt�n megpillantott egy ajt�t. H�trapillantott Umira, akit m�r alig l�tott a halv�ny f�nyben. Azt�n el�rel�pett �s megfogta a kilincset. V�g�l n�mi hezit�l�s ut�n elford�totta.

A hirtelen j�tt vil�goss�gt�l a szeme k�pr�zni kezdett. De p�r m�sodperc m�lva m�r megszokta a f�nyt, �s jobban kinyitotta az ajt�t. A gyerty�t elf�jta, hiszen most m�r volt el�g vil�goss�g. Kil�pett az ajt�n, �s egy hossz� folyos�n tal�lta mag�t. Itt m�r nem parketta, hanem sima k� volt a talpazat. Ahogy mindenhol. A plafonr�l cs�p�g�tt a v�z, a falon pedig kis l�mp�sok l�gtak, �gy 2 m�ter t�vols�gra egym�st�l.

- Itt bezzeg van vil�g�t�s. – h�zta el a sz�j�t.

Nem tudta merre menjen. Fordult jobbra, fordult balra. V�g�l elindult jobbra.

- Mi ez a hely? Biztos nem palota…

Lassan haladt a folyos�n, ahol csak a v�zcseppek hull�s�t lehetett hallani.

Azt�n el�rte a folyos� v�g�t. M�g egy folyos�. M�g egy. �s megint egy.

- Elt�vedtem? Na ne! Legal�bb visszatal�ln�k. De merr�l j�ttem? – zih�lt, majd elkezdett szaladni.

Folyos�r�l-folyos�ra j�rt, de sehol nem tal�lta a f�lig nyitott ajt�t, ahonnan j�tt. M�gis hol lehet? Tal�n valami er�dben? Vagy m�g mindig �lmodik? Az nem lehets�ges…el�g hideg van ahhoz, hogy tudja, nem �lom ez az eg�sz. V�rjunk csak?

- Ki…ki volt az…aki…�����! – akkor�t sik�tott, hogy m�g a falak is beleremegtek. Kez�b�l kiesett a gyertyatart�, amit eddig szorongatott.

A hang folyos�r�l-folyos�ra j�rt, majd eljutott egy kisl�ny f�l�be is, aki ett�l �gy megijedt, hogy lez�gott az �gy�r�l.

Nem mesze a h�pog� Miut�l kicsap�dott az ajt�, s kil�pett rajta egy sz�ke f�rfi. Miu nem tudott reag�lni, b�r ismerte �t, �s ha j�l eml�kszik, Deidara-nak h�vt�k a t�rsai.

- Te meg mit keresel…�h! Fel�bredt a mi kis Csipker�zsik�nk. Megk�rdezhetem, mi�rt sik�tott�l?

Miu �gy n�zett r�, mintha teljesen h�lye lenne. Ez a t�kkel�t�tt nem l�t a szem�t�l?

- TE! Te most sz�rakozol velem? Nem! Nyugi Miu! Semmi baj…ez csak egy rossz �lom. Semmi t�bb…

- Akkor j� kis r�m�lmaid lehetnek. – vigyorodott el gonoszul Dei.

A folyos� egyik oldal�r�l l�ptek k�zeled�s�t lehetett hallani. Majd p�r pillanat m�lva meg is jelentek az illet�k: Itachi, Kisame, Sasori �s Konan. Mind meg�lltak, �s onnan figyelt�k az esem�nyeket.

- Tal�n valami probl�ma van? – k�rdezte Konan.

- Nem tom, ez a csaj �ssze-vissza sikoltozik…

- Persze, hogy sik�tozok! N�zz r�m! Mi...ki…ki volt, aki �t�lt�ztetetett?!

Mind a l�nyra n�ztek. Azon most sem f�l�l, sem alul nem volt m�s, csak egy fekete k�nt�s, ami a combja k�zep�ig �rt.

- Oh…�n voltam! – l�pett el� Konan.

- Huh…- k�nnyebb�lt meg Miu. – M�r azt hittem, hogy valamelyik perverz alak volt az…

- Ki a perverz?! – r�k�ny�d�tt meg Dei.

- H�t mondjuk te. Kin�zem bel�led. – h�zta �ssze a szem�ld�k�t Miu.

- H�t ez nem is…

- Miu?

Az Akatsuki n�gyes m�g�tt Umi jelent meg. Rajta is egy ugyanolyan k�nt�s volt, csak neki a t�rde alj�ig �rt a ruhadarab. Jobb karja pedig be volt k�tve.

- Umi? J�l vagy?

- �h�m… - a kisl�ny kiss� zavarban volt. Musz�j mindenkinek pont �t n�znie?

Lassan odabotork�lt a n�v�r�hez, �s m�g�b�jt. Miu m�g mindig felh�borodott arcot v�gott.

M�sodpercek teltek el �gy, majd Miu v�g�l kiny�gte:

- Hol vagyunk?

- Egy f�ldalatti b�zisban. – v�laszolt Konan - �gy kb. 50 m�terre a felsz�nt�l. Ami f�l�tt�nk van, az a Rejtett Es� Falu.

- A Rejtett Es�? Olyan messzire ker�lt�nk volna az otthonunkt�l?

- Nos igen…de most gyertek! – mell�j�k l�pett, majd elkezdte �ket el�retuszkolni. – A t�bbit majd k�s�bb megbesz�lj�k. – a t�bbiekhez fordult. - Ti meg menjetek vissza a sz�ll�sotokra!

Azok engedelmesen elvonultak, majd Konan �s a l�nyok elindultak.

Lassan haladtak a f�nyes labirintusban. Umi m�g mindig n�v�re m�g�tt volt, aki szorosan Konan nyom�ban volt. Ideges volt. Most hov� mennek? Sok k�rd�s keringett az agy�ban, �s m�r nagyon f�jt t�le a feje.

- Mi�rt nem volt a szob�nkban �ram?

- Nos az�rt, hogy ne sz�kjetek meg. �s �gy nem zavar meg titeket semmi a pihen�sben.

- �s…m�gis minek kell�nk mi nektek, mi�rt nem adtatok fel minket?

- Erre �n nem v�laszolhatok.

Miu nem volt megel�gedve, de nem vitatkozott, mert tudta, hogy hamarosan v�laszt kap a k�rd�seire.

P�r perc m�lva egy hatalmas ajt� el�tt tal�lt�k magukat. Kilincse nem volt, m�g kopogtat�ja sem. Konan m�gis olyan k�nnyed�n lend�tette meg, mintha pihek�nny� lenne. El�reengedte a l�nyokat, majd miut�n � is bel�pett, az ajt� becsuk�dott.

Furcsa hely volt. Vaskos, komor falai nyugtalan�t�an hatottak a l�nyokra. Itt nem volt villany, hanem kis gyerty�k �s f�kly�k adtak vil�goss�got. A terem v�g�t nem is lehetett l�tni, ugyanis oda egy nagy �rny�kf�gg�ny borult (�r�i megjegyz�s: bocs a sz��rt, de nagyon megtetszett xD).

Azt�n a hom�lyb�l el�l�pett egy f�rfi. Nem lehetett sokkal id�sebb Miun�l, �s kb. egy magasak lehettek. A f�rfinek v�r�s haja, �s rengeteg piercingje volt.

- Pein – sz�l�totta meg Konan. – �k itt azok a l�nyok, akikr�l mes�ltem. A nev�k…�hm…

- Umi!

- Miu!

- Hm…Sz�val Umi �s Miu. �rtem...

- Csakhogy mi nem! – l�pett el�r�bb Miu, de h�ga r�gt�n visszar�ntotta.

- Persze, hiszen azt se tudj�tok, hogy kik vagyunk, �s hogy mi�rt vagytok itt. Ugye? – k�rdezte Pein.

Miu nem v�laszolt, de nem is kellett neki, mert Pein tudta, hogy ez j�r a l�ny fej�ben.

- Nos: Ti a Rejtett Es� faluban vagytok…azaz alatta, az Akatsuki b�v�hely�n.

- Akatsuki?

- Igen…ez egy szervezet, mely egy c�llal j�tt l�tre: Hogy elpuszt�tsa a rosszakat. Ha �rtitek, mir�l besz�lek.

- Aha… sz�val ti olyan j�fi�k vagytok?

Pein egy pillanatra �sszen�zett Konan-nel, de ezt a l�nyok nem l�tt�k.

- Igen, �gy is mondhatjuk. De egyel�re t�bbet nem mondan�k. Nos, ami�rt itt vagytok, az az�rt van, mert mostan�ban igencsak megn�tt az ellens�geink sz�ma, �s h�t, hogy is fogalmazzak…

- Az�rt kell�nk nektek, hogy harcoljunk helyettetek…j�l fogalmaztam?

- Igen…�s nem. A ti feladatotok ink�bb a felder�t�s, �s k�l�nb�z� k�ldet�sek lebonyol�t�sa, amit mi adunk nektek. Mivel m�r nagyon sok helyen keresnek minket, ez�rt lenne jobb, ha olyanokat k�lden�nk, akiket nem ismernek.

- �s mi�rt minket v�lasztottatok?

- Az�rt, mert k�pesek vagytok…�lni.

Umi egy pillanatra megrezzent, Miu viszont valami ilyesmit v�rt.

- Ennyi? Csak ez�rt? Az�rt r�ncig�ltatok ide, hogy �lj�nk??!! Ezt megtette volna AK�RKI!!! – kiab�lta mag�b�l kikelve Miu. – B�rkit tal�lhattatok volna erre a feladatra! Azon k�v�l…Umi m�g csak 8 �ves! HOGY K�RHETTEK ILYET EGY KISL�NYT�L??!!

- Nem k�rj�k, hanem parancsoljuk! – v�laszolt Pein.

- H...hogy?

- Ha nem teszitek azt, amit mondunk, m�r mehettek is el…fennt egy eg�sz ninja csapat v�r titeket, hogy meg�lj�n. T�ged legal�bbis igen. A h�godat viszont bez�rn�k, �s egy koszos, sanyar� b�rt�ncell�ban kellene meg�regednie! Szerintem ezen nincs sok gondolkodnival�.

- De h�t…

- Most menjetek, pihenj�tek ki magatokat. Fontolj�tok meg az aj�nlatom, �s holnapra adjatok v�laszt.

Miu m�rgesen megfordult, majd h�g�t karonfogva kis�t�lt. Konan k�vette �ket, majd visszak�s�rte �ket a szob�jukba.

- A villanyt visszakapcsoltuk. Rem�lem megfelel a sz�ll�sotok.

- Hmpf… - Miu le�lt az �gyra, majd mag�ban m�rgel�dni kezdett.

- K�sz�nj�k! – hajolt meg Umi, majd n�v�re mell� �lt. Konan pedig magukra hagyta �ket.

- Most mit tegy�nk? – k�rdezte n�v�r�t�l.

- Azt hiszem nem maradt sok v�laszt�sunk…ezek itt k�pesek feladni a ninj�knak, �s azt�n m�r mindegy lesz, hogy �l�nk-e vagy sem.

- Teh�t elfogadjuk az aj�nlatot?

- Nem tudom… - fel�llt, majd a f�rd�szob�ba l�pett, �s mag�ra csukta az ajt�t. Megnyitotta a csapot, �s megmosta az arc�t. Azt�n feln�zett a t�k�rbe. S�padtnak �s f�radtnak l�tta mag�t, s bel�l is ezt �rezte. Furcsa, ideges�t� �rz�sek kavarogtak benne.

Kell lennie m�s �tnak. Nem hagyhatom, hogy �gy legyen…nem csin�lhatnak Umib�l gyilkost. El�g vagyok �n is… Mit tegyek?

- Mikor akarod elmondani nekik az igazat?

- Ha majd felk�sz�ltek r�. �k most azt hiszik, hogy mi vagyunk a j�fi�k, �s ez �gy rendben van.

- �s mi lesz, ha id� el�tt r�j�nnek az igazs�gra?

Pein l�pett el� a s�t�tb�l, s feln�zett a hatalmas k�szoborra.

- Addigra m�r, k�s� lesz…