- Olyan �hes vagyok!

- Akkor csin�lj kaj�t.

- De csak instant van!

- Akkor f�zz valamit.

- De �n nem tudok f�zni!

- H�t pedig egy m�v�szt�l kitelik.

- Jaj, mintha te tudn�l!!!

- Kuss! – sz�lt r� Kisame a vitatkoz� Dei-re �s Sasori-ra. – Mi�ta visszaj�tt�nk a k�ldet�sr�l, csak ny�zz�tok egym�st.

- De �hes vagyok… - morgott az orra alatt Deidara. – Egy�bk�nt mi van az �j tagokkal? – vigyorgott.

- Ha j�l tudom Pein-n�l vannak.

- Sz�val? Mit v�laszoltok? – k�rdezte Pein, majd a l�nyok el� l�pett.

Miu egy kicsit habozott, de v�g�l kiny�gte:

- Itt maradunk!

Pein b�lintott, majd h�tat ford�tva kil�pett az ajt�n. – Ismerkedjetek a hellyel, �s a tagokkal, azt�n holnap… - visszapillantott a v�lla f�l�tt -… elkezditek a kik�pz�st.

- Kik�pz�s? Teh�t edzen�nk is kell? – k�rdezte Umi.

- Igen. – v�laszolt Konan, mivel k�zben Pein m�r el is t�nt. – Kifejlesztj�k a k�pess�geiteket, hogy haszn�t vehess�tek a k�ldet�seken.

Konan meg se v�rta, hogy a l�nyok reag�ljanak, tuszkolni kezdte �ket kifel�.

- Most pedig visszak�s�rlek titeket a szob�tokba. Ut�na m�r saj�t magatokr�l kell gondoskodnotok. Ugyanis nem leszek mindig veletek.

- Mi�rt?

- Mert �n legink�bb a felsz�nen tart�zkodom.

- �s mi mikor mehet�nk ki?

- Nos ha k�ldet�sre mentek.

- �rtem… - horgasztotta le fej�t Umi, �s �gy baktatott vissza a szob�jukba a t�bbiekkel. Mikor meg�rkeztek, Konan elk�sz�nt t�l�k.

- Majd tal�lkozunk.

- V�rj! – sz�lt ut�na Miu. Konan visszafordult. – Hogy h�vnak?

- Ohh! Sajn�lom, m�g nem is mutatkoztam be nektek: Konan.

- Konan…h�t j�! Akkor Konan, k�sz�nj�k a seg�ts�get!

A n� viszont m�r nem v�laszolt. Megfordult, majd el is t�nt az ajt� m�g�tt.

- H�t akkor… - Umi m�g mindig nagyon szomor� volt. Nagyon hi�nyzott neki a napf�ny, a simogat� sz�l, �s a szabads�g. – Most mi j�t csin�lunk?

Miu r�n�zett h�g�ra, majd elmosolyodott. M�g� l�pett, �s megborzolta fej�t.

- Mit sz�ln�l, ha k�r�ln�zn�nk? – n�zett r� huncutul.

Umi szeme felcsillant, majd hatalmas mosoly �lt ki az arc�ra.

- Benne vagyok!

- Nos akkor… - Miu sz�npadiasan az ajt�hoz l�pett, kinyitotta. – Csak �n ut�n kisasszony!

Umi sz�kkent egyet, majd elszelelt…sz� szerint, ugyanis egy pillanat alatt kisz�guldott az ajt�n, �s sz�lsebess�ggel futni kezdett. Nyoma m�r csak egy vid�m kacaj volt.

- Csak szeretn�d… - majd Miu is nekiiramodott. L�b�t nekid�rzs�lte a padl�nak, s apr� kis szikr�k kezdtek pattogni talpa alatta. Majd �r�lt gyorsas�ggal futni kezdett. Sokkal gyorsabban, mint h�ga, ugyanis � a vill�m erej�vel mozgott.

Egy pillanat alatt utol�rte h�g�t.

- Megvagy! – �rintette meg a v�ll�t, majd meg�lltak.

- Lass� vagy! – �lt�tte ki r� a nyelv�t Umi. – M�skor gyorsabban elkapsz. – nevetett.

- Csak az�rt, mert nem ismerem a helyet.

- Nos, akkor amond� vagyok, kezdj�nk hozz�!

- Ok�…�hm…de hol kezdj�k?

- H�t mondjuk…- Umi n�zett jobbra, n�zett balra. Azt�n �szrevett egy ajt�t. – Ott!

- Nem hiszem, hogy j� �tlet…H� Umi!

De hi�ba sz�lt r� a kisl�nyra, az m�r ott is termett, majd hangosan kopogtatni kezdett.

- Ohh...most m�r mindegy -__-” – s�hajtott Miu, majd h�ga mell� �llt.

- Hah����! Van itt valaki?

- Te Umi. Ez az ajt� olyan….

Umi meg se v�rta n�v�re mondanival�j�t, benyitott.

- �hm…azt akartad mondani, hogy: Ez a mi szob�nk?

�s val�ban. A saj�t szob�jukhoz lyukadtak ki ism�t.

- Akkor m�gse voltam olyan lass�, hogy vissza is j�tt�nk! -__-’ �s most mi legyen?

Umi er�sen gondolkodni kezdett, majd felcsillant a szeme. A szob�ba, majd az �r�asztalhoz l�pett. Ohh, egy�bk�nt nem is mondtam m�g, milyen a szob�juk? Nos, r�gt�n a bej�rattal szemben van k�t �gy, �s azok k�z�tt egy �jjeliszekr�ny. Umi �gy�t�l balra van a f�rd�szoba. Miu oldal�n pedig egy �r�asztal, �s egy nagy ruh�sszekr�ny. Na m�rmost Umi az �r�asztalhoz l�pett, �s kih�zta a fi�kot. Abban rengeteg pap�r, �s p�r ceruza lapult. Kiszedett egy pap�rt �s egy ceruz�t, majd n�v�r�hez l�pett.

- Most sz�pen k�rbefutunk, �s mivel te gyorsabb vagy n�lam, mik�zben szaladsz, berajzolod az utat. N�zd csak: - majd rajzolt egy kis k�rt a lap sz�l�re. – Ez itt a mi szob�nk. Na innen k�ne haladni mondjuk…hm…jobbra. �gy j�? … Miu?

- Enn�l h�ly�bb �tletet m�g �letben nem hallottam -__- 

- Jaj! Mi�rt? Tal�n te a fejedben akarod megjegyezni az utat???!!!

- Fel�lem…- �s�tott egy nagyot. – 5 m�sodperc, �s itt vagyok…- majd el is t�nt. S val�ban, vissza is t�rt, b�r csak 6 m�sodperc m�lva.

- Mi tartott ilyen sok�ig?

- Mi az, hogy sok�ig?? – majd j�l kup�n v�gta h�g�t. – M�g az�rt volt annyi id�m, hogy az ajt�kat is megsz�ml�ljam!! – majd h�g�hoz v�gta a pap�rdarabot.

- Ohh. Akkor j�… - vigyorgott, m�g mindig a fej�t d�rzs�lgetve. J�l szem�gyre vette a pap�rt, majd elindult jobbra. Miu pedig nagyot s�hajtva k�vette.

Nem kellett sok�ig haladniuk, a megfelel� helyen egy ajt� volt. Umi kopogni akart, de azt�n csak benyitott.

- Ilyet nem illik Umi…

- Ha a szervezet tagjainak egyike lakik itt, akkor legal�bb bemutatkozunk neki… - elford�totta a kilincset, de az nem ny�lt.

- Menj�nk m�r Umi!

- J�l van na! �gy l�tszik, nincs itt a lak�. A t�rk�pre n�zett, majd berajzolt egy CSA-t oda, ahol vannak.

- CSA?

- Csukott ajt�.

- �rtem…akkor menj�nk tov�bb.

M�r vagy 10 perce s�t�ltak, de vagy csukott ajt�hoz �rtek, vagy �ppen nem volt senki a szob�ban.

- Hogyhogy nincs itt senki? �n ezt nem �rtem…

- Tal�n meghallott�k a korg�st, ami a gyomrodb�l j�n, �s megijedtek…

�s val�ban: Umi hasa m�r vagy 5 perce korgott egyfolyt�ban. Szeg�ny kisl�ny el is pirult.

Miel�tt azonban v�laszolhatott volna, egy ki�lt�s hallatsz�dott nem messze t�l�k:

- DE HA EGYSZER �HES VAGYOK!!!!

Miu �s Umi egym�sra n�ztek.

- Lehet, hogy nem is vagyunk olyan egyed�l. – kacsintott Miu, majd elindult a hang ir�ny�ba, s h�ga is k�vette. P�r sarkon kellett csak befordulniuk, hogy egy k�tsz�rny� ajt�hoz �rjenek. Bentr�l vitatkoz�s hangjai sz�r�dtek ki.

- Nem hiszem, hogy j� �tlet Umi… - majd a kisl�ny kez�t lefogva indult volna visszafel�.

- Jaj ne m�r! – Umi kir�ntotta kez�t, de ebb�l csak az lett, hogy az �ppen ny�l� ajt�ba borultak bele. Sz� szerint pof�ra estek: Umi volt alul, n�v�re pedig r�esett.

- Tudtam, hogy valaki van itt… - ugyanis az ajt�t Sasori nyitotta ki, s nem kis meglepet�s�re, k�t l�nyt tal�lt a l�ba el�tt.

- Hello! – vigyorodtak el zavarukban a l�nyok, mivel m�sra nem tellett nekik. Azt�n Miu felt�p�szkodott, �s felseg�tette h�g�t is.

- Tal�n bej�nn�tek?

- Oh, h�t mi csak…

- Igen! – l�pett be Umi a szob�ba.

- U…Umi… - majd � is bel�pett. �gy m�r jobban szem�gyre tudta venni a szob�t. Azaz a nappalit, mert legink�bb ahhoz hasonl�tott a helys�g. K�z�pen egy nagy sz�nyeg, egy kanap�, sok fotellal k�r�lv�ve. Oldalt egy nagy, k�nyvekkel megrakott polc �llt. A kanap�val szemben pedig m�g egy trop�ra ment TV is �csorgott. Valamint m�g egy ajt�, ami nem tudni hov� ny�lott. A helys�gben n�gy f�rfi tart�zkodott: Sasori, Deidara, Kisame �s Itachi. Ut�bbi m�g csak fel se n�zett a k�nyvb�l, amit �ppen olvasott.

- Hello! – intett Umi a bent l�v�knek. Miunak csak egy b�lint�sra futotta.

Azok viszont nem v�laszoltak, csak b�mult�k a l�nyokat.

- �hm… �n Umi vagyok! �rvendek! – mosolygott m�g mindig a kisl�ny. De azok m�g mindig csak b�mult�k. Szeg�ny olyan zavarban volt, hogy m�g jobban elpirult.

- I..i… iz�… �hm… sz�val…- m�r a s�r�s ker�lgette Umit, annyira zavarban volt. Azt�n egy korg� hang �t�tte meg a bent l�v�k fej�t.

- Deidara… - d�nny�gte Kisame.

- Nem �n voltam! Most t�nyleg nem!!!

- Bo… bocs�nat… - sajn�lkozott kicsit hangosan Umi, majd k�nnyes szemmel kifutott a szob�b�l.

- Ez most s�r? – n�zett megszeppenve Dei. - Ahh…ezek a kisl�nyok… M…Mivan?

Miu mindek�zben Dei el� l�pett. Szemei szikr�kat sz�rtak a d�ht�l. Dei m�r kezdett f�lni, hogy Miu felidegesedik… azt�n egy l�btalp landolt egyenesen az arc�ba, ugyanis a l�ny cs�ny�n pof�nv�gta.

- HOGY LEHET VALAKI ILYEN �RZ�KETLEN TUSK�???!!! – majd lekevert Deinek m�g egy pofont. Szitkoz�dva h�ga ut�n indult. Dei v�rz� orral b�mult a l�ny ut�n. Sz�l�sra nyitotta volna a sz�j�t, de azt�n csak s�rt�d�tten elfordult.

- N�k…

Mikor kil�pett, tekintet�vel keresni kezdte h�g�t, de sehol se l�tta. Azt�n �szrevett a folyos� v�g�n egy nyitott ajt�t. Ben�zett rajta, �s meg is tal�lta. A kisl�ny egy konyhaasztaln�l �lt, �s s�rdog�lt. Mikor megl�tta n�v�r�t, azonnal let�r�lte k�nnyeit.

- Helyes!

- Hm? – n�zett r� Umi.

- Ilyen bunk�k miatt nem �rdemes s�rdog�lni.

- Igen… - mosolyodott el a kisl�ny.

- L�tom megtal�ltad a konyh�t. – n�zett k�r�l Miu. – Mit sz�ln�l, ha �ssze�tn�nk valamit?

- H�t m�r el�g �hes vagyok…

- Akkor gyer�nk! – majd egy kend�vel felk�t�tte a haj�t.

- Szerinted �k mindig ilyen… hallgatagak? – k�rdezte Umi, mik�zben seg�tett n�v�r�nek �sszeszedni a hozz�val�kat.

- Nem tudom…ki tudja? Lehet, hogy �k m�g nagyobb zavarban voltak, mint te… - b�kte oldalba h�g�t.

- Lehet… - nevetett Umi.

Nem kevesebb, mint f�l �ra m�lva m�r az asztalon �llt az �tel.

- H����! – �muldozott Umi, majd azonnal asztalhoz �lt. Szedett mag�nak, �s j��z�en enni kezdett. Miu elmosolyodott, majd le�lt h�ga mell�, �s � is hozz�l�tott.

Alig 10 perc alatt belap�tolt�k a f�l kaj�t.

- H�..tele vagyok…

- Ahhoz k�pest, hogy nagyon �hes volt�l, nem ett�l sokat -__-

- De olyan tartalmas kaj�t csin�lt�l Miu, hogy egyb�l j�llaktam!

- J�...de mi legyen a t�bbi kaj�val?

Umi elpirult, majd elmosolyodott.

- Nekem van egy �tletem…

Ek�zben a nappaliban:

- Nem �rtem, minek kellett k�t ilyen csitrit felvenni…

- Ne morogj annyit Kisame! – l�pett el� Sasori. – Holnap �gy is kider�l, hogy ideval�k-e, vagy sem. Te mit gondolsz Deidara? Deidara?

Az viszont nem v�laszolt, ugyanis �ppen k�sz�lt �hen halni.

- Olyan �hes vagyok…�hes…hm?

Fej�t felemelve szimatolni kezdett.

- H�t ez meg mi?

- Micsoda mi? – de Kisame-nek se kellett sok�ig gondolkoznia, mert az � orr�t is meg�t�tte az az incsikland� illat, ami kintr�l j�tt. Dei azonnal kirontott a szob�b�l, �s mint az �r�lt az illat ir�ny�ba szaladt. P�r perc m�lva egy nagy t�lc�val t�rt vissza, amin rengeteg �tel volt.

- Kajaaaaaa!!! -   T_T  szinte m�r s�rt az �r�mt�l.

- H�t ez meg honnan van? – k�rdezte Sasori.

- Nem tudom, de nem is �rdekel! – pattogott Dei, majd hozz�l�tott az ev�shez. Na persze azt had ne mondjam, hogy hogyan, mert nincs gyomrom le�rni, hogy azzal a sz�jjal hogy eszik. (m�r ha tudj�tok, hogy melyik sz�j�r�l besz�lek :S )

- Ez furcsa… - Sasori �szrevett egy cetlit a t�lc�n. Felemelte, majd hangosan olvasni kezdte:

J� �tv�gyat fafejek! ^_^

-__-”….